|
„SZENT KERESZT” ÚJSÁG
Cece
– Vajta – Sáregres – Alsószentiván Római Katolikus Egyházközségek tájékoztatója 2008. Október
Az ötleteket a cecei plébániára várom:
Rákóczi u. 4. 235-055
www.cecei.plebania.hu
Kérem, ha elolvasta,
adja tovább másnak is!
Magyar katolikus Rádió: AM 1341 kHz – érdemes
hallgatni, jól fogható!
Kereszténység- Betegek szentsége – I.
Úgy gondoltam, a betegek
szentségének témáját most előre veszem, mert katasztrofális látni az ezzel
kapcsolatban kialakult tudatlanságot és közömbösséget. Fájó hallani, amikor
jönnek hozzátartozók temetést intézni, és a legfontosabb kérdésre, ami így hangzik:
„Az elhunyt részesült-e a betegek szentségében?” a válasz: „Nem.” Aztán persze hányszor kiderül rögtön (de az egész országban ez
van), hogy az elhunyt csak papíron volt keresztény, valójában szentmisére nem
járt (esetleg csak az éjfélire Karácsonykor, de hát az NEM vallás-gyakorlás),
évtizedek óta nem gyónt, nem áldozott, és az utolsó, legfontosabb harcban,
amitől az ÖRÖK SORSA függött, szintén nem kellett neki az Isten biztos kegyelme
és megerősítése. Fájóan tekintek előre gondolatban az örök sorsára: vajon mi
lehet vele, tudott-e az utolsó pillanatban igen-t mondani Istennek; de hát ha évtizedekig nem gondolt a LEGFONTOSABBRA, akkor ki
tudja. A halál pillanatában eldől az ember örök sorsa, egyszer és mindenkorra.
Igaz, ha a lélek a tisztulás állapotába kerül (ahonnan csak üdvözülni lehet),
akkor szentmise felajánlásával és imával segíthetünk rajta. De éppen ezért
egyértelmű, hogy az üdvösségre vagy a kárhozatra irányulás örökre és
visszavonhatatlanul eldől a halálban, tehát addig lehet jó irányba beállni,
amíg az illető él. Mindezek tükrében mindenki megértheti, hogy mennyire fontos
az utolsó harcban, a haláltusában helytállni. Ezért, és persze a betegség
kiszolgáltatott és nehéz helyzetében Isten a betegek szentségével akarja az
embert megerősíteni. Rögtön az elején szeretném leszögezni: a betegek szentsége NEM ÖL, HANEM GYÓGYÍT!!! Egy ócska, buta babona az, hogy aki
megkapja, az mindjárt meghal; ilyeneket csak buta, babonás vénasszonyok
terjesztenek egyes helyeken; egy művelt keresztény helyesen gondolkodik, és nem
hiszi el ezt a hülyeséget! Tehát nem kell, és nem is
szabad félni a beteghez papot hívni. Különösen fontos, ha az illető már régóta
él vallástalan módon; Isten őt is szeretettel hívja! Folyt.
köv. – K.P.
Híreink (kérem, olvassák el ezeket is; fontos és mindenkire vonatkozik): A
felnőtt katekézisek már folytatódnak, keddenként felváltva Cecén és Vajtán, a
pontos időpontok és napok a vasárnapi szentmisén hirdetve lesznek. Akik
szeptember 21.-én részet vettek Cecén és Vajtán a vasárnapi szentmisén, találkozhattak a két előddel,
Ott József és Tornyai Gábor atyával (kép lent). Örülünk, hogy itt voltak, de
nagy kár, hogy a hívek igen gyér számban voltak a szentmiséken.
Siralmas
helyzet: Az előző havi újságból a rejtvényt határidőre csak 4-en (!!!) adták le, a 4 faluból, a kb.
900 (!!!) darab újságból, pedig benne volt, hogy október 5.-e a határidő. Jó, nem kötelező játszani és nyerni, de azt hittem, ez érdekli a
gyerekeket. A szentmiséken is hirdettem. Miért kell mindig mindenért nekem
külön könyörögnöm?! Nem tudom, hogy lehetne
világosabban leírni, hogy mindenki felfogja!?
Az iskolásokat várjuk hittanra!!! Tényleg, hiszen kereszteléskor megígérték az ISTENNEK!!!
Október
19.-én lesz a Missziós vasárnap. Alsószentivánban bővült a kiállítás, a
szentmisék előtt és után megtekinthető lesz.
Vasárnapi szentmisék!
Alsószentiván |
Szombat 17.00 |
Vajta |
Vasárnap 8.30. |
Cece |
Vasárnap 10.00 |
Sáregres |
Vasárnap 12.00. |
MINDEN VASÁRNAP hív MINDENKIT az Úr Jézus szentmisére, sőt,
még azt is, aki azt hiszi, hogy ez rá nem vonatkozik. Igen, tényleg MINDENKIT!
ISTENÍTÉLET CEYLONBAN
Egy
ceyloni missziós nővér, aki Bajorországból származott megrázó esetről számolt
be. Elmondta, hogy megtapasztalta, Isten miként lép közbe, ha az emberek Szűz
Máriát akarják ördögi módon becsületében megsérteni. Ott Ceylonban Colombo kis
városa országút mellett található volt az u.n. „Elefántok
sziklája” E mellett állt a városka leggazdagabb ateistájának pazar, fényűző
háza. Ez az ember kiadatott egy könyvet, melyben a Szűzanyát támadta,
különösképpen az Ő Szeplőtelen Tisztaságát. Igen nagy kárt okozott a könyv a
lelkekben, mert minden példánya elfogyott. Colombo érseke engesztelést rendelt
el, hogy ezt a vétket jóvátegyék. A gazdag házban a könyv második kiadását,
amely még rosszabb volt, mint az első, éppen karácsonyra tervezték. Ennek
„örömére” 40 ember gyűlt össze a fényűző házban, hogy ezt az eseményt
ünnepeljék. Ekkor azonban az esőzések következtében egy hatalmas földcsuszamlás
az egész házat maga alá temette, sőt még a sziklatömb is rázuhant. A csúfos
könyv összes példányát, és az azokat ünneplő embereket is, a romok maguk alá temették.
A könyv kiadója pedig, aki akkor nem volt ott, eszét vesztette az Istenítélet
láttán. Isten nem hagyja, hogy Szent Édesanyját kigúnyolják!
Gyerek-sarok
Benedek Elefánt Fatimában – III.
Addig is arra kérte a
gyerekeket, hogy mindennap imádkozzák a rózsafüzért, hozzanak áldozatot, a
bűnösök megtéréséért, és viseljenek el türelmesen minden szenvedést. „Jácintáért,
és Ferencért nemsokára eljövök, de neked Lucia még sokáig kell a földön
maradnod, mert meg kell ismertetned az emberekkel Szeplőtelen Szívem
tiszteletét”.- mondta a Boldogasszony. A Szűzanya összesen 6 alkalommal jelent
meg Fatimában. Minden úgy történt, ahogyan előre megmondta. A gyerekeknek sok
szenvedésben, meg nem értésben volt részük. Ők azonban hősiesen helytálltak.
Teljesítették a küldetést, amellyel a Szűzanya megbízta őket. Nagyon sokat
imádkoztak, áldozatokat hoztak, böjtöltek, és mindent felajánlottak Jézus, és
Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Az utolsó jelenéskor 1917. október 13-án pedig
már több mint 70.000 ember gyűlt össze a jelenés helyére. A Rózsafüzér
Királynője vagyok, mondta búcsúzóul a Szűzanya, és azt kérte, hogy az emberek
ne bántsák meg többet Istent, hiszen már úgyis annyira megbántották Ezután
napcsodával mutatta meg hatalmát. A nap szivárvány-színekben játszott, táncolt,
és forgott. Aki ott volt, mindenki láthatta, és a korabeli újságok is hírt
adtak a csodáról. Nagyon sokan megtértek akkor. A jelenések után, nem sokkal
kitört a spanyol-nátha járvány. Ez olyan fertőző betegség, mint most a
madárinfluenza. A két kis pásztor is megkapta, Ferenc, és Jácinta is. Nagyon
sokat szenvedtek, de mindent hősies lélekkel viseltek, és nemsokára mindketten
meghaltak. Előbb Ferenc, majd Jácinta. Érdemeik elismerésére a Szentatya II.
János Pál pápa 2000. május 13-án boldoggá avatta őket Fatimában. Lucia, aki
kedves nővér lett, már igen idősen, de nagy örömmel vett részt kis
unokatestvérei boldoggá avatásán. A Szűzanya 2005. február. 13-án jött el Érte
is, és a mennyei dicsőségbe vezette. Ott már mindhárman együtt imádkoznak
értetek gyerekekért, hogy Ti is tudjátok az Ő erényeiket utánozni, a hitben,
áldozat hozatalban, imádságban, és a Szűzanya-tiszteletben. A Szűzanyának még
az volt a kérése, hogy azon a helyen, ahol megjelent építsenek kápolnát. Hát ez
meg is történt, aztán többször lerombolták, akik nem szerették a Szűzanyát, de
aztán nagy Bazilika épült, és évente rengeteg zarándok keresi fel a szent
helyet. Ebben a Bazilikában van eltemetve a két kis pásztorgyermek, Ferenc és
Jácinta. Hát ide fogok nemsokára elzarándokolni. Mielőtt a repülőtérre indultam
volna, gondoltam, felkeresem a kedves gyümölcsárus Terike nénit a csarnokban.
Hát az óriási piacon alig találtam meg. Rengeteg gyümölcs volt ott. Alma.
körte, banán hegyek, aztán krumpli, és hagyma zsákokban, mindenféle zöldségek, sárgarépa,
zeller, uborka, saláta. Fel sem tudom sorolni. Hát, ahogy nézelődöm, valaki
kiabál: Benedek, Benedek Elefánt Benedek! Hát a kedves néni volt. -Kezicsókolom, - köszöntem udvariasan. -Üdvözöllek kedves Benedek, de jó, hogy eljöttél, már annyit gondoltam Rád!... Folyt köv.
|