 |
CECE TÖRTÉNETE
A mai Cece, politikai község területén valamikor három falu volt:
Cece, Egres, (amely két részből állott: Alsó és Felső Egres) és Fács község. Mindegyik önálló község volt, a török hódoltság előtt. Mindegyiknek volt temploma: Cecén Kozma és Damján tiszteletére, Egresen ismeretlen titulus tiszteletére és Fáncson a Boldogságos Szűzanya tiszteletére. Az oklevelek szerint a török hódoltság előtt önálló plébániája volt Cecének, és Egresnek. Hogy Fáncson volt-e önálló plébánia, erről eddig nincs adat.
CECE: Nevét első birtokosától: Cece Istvántól (besnyő család) kapta. Az 1193. oklevél említi Cece helyiséget, az oklevélben. III. Béla a Cecével határos uradalmat (Ujdorogot) a kereszteseknek adományozott. Az 1367-ből való oklevélből tudjuk, hogy temploma van Cecének: Miklós birtokos végrendeletébe következőkép intézkedik. „Item pro una casula emenda duos florenos Ecclesiae de Cheche legasset” 1569-ből származó oklevél a templom titulusát is említi: Szent Kozma és Damján.
Csánki Dezső doktor „Magyarország történeti földrajza” művében felsorolja a Cecére vonatkozó 1359-ből és 1448-ból való okleveleket annak bizonyítására, hogy a cecei templom védőszentje Kozma és Damján volt.
A török hódoltság alatt elpusztult a falu. A mai cecei lakosság 1725 körül telepedett ide. Katolikusok és reformátusok. Az utóbbiak többen, prédikátort is hoztak magukkal, és templomot építettek hamarosan. Az 1753-54. évi Fejér-megyei összeírásból kaptuk az első hírt a cecei katolikusok állapotáról: 28 közbirtokos bírja a falut, ebből 12 katolikus. A katolikusoknak nincs temploma. Neszményi Pál raktárából elkülönített egy részt, hogy ott tarthassák az istentiszteletet. Cibóriuma és szentségtartója nincs, csak minden harmadik vasárnap van Szentmise. Az 1759. évi vajtai can.vis. jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy a török uralom után Szent Ferenc-rendi szerzetesek a simontornyai zárdából gondozzák a katolikus híveket. Ők indították meg a katolikus lelkipásztorkodást. Ezen vajtai can.vis. szerint 1759-ben a Neszményi-féle raktárból átalakított kápolnának egyetlen oltára van, a Keresztre feszített Jézus titulusával,- az oltárkép is Őt ábrázolta.. Az oltárképet 1746-ban Kapuváry úrnő ajándékozta. Az evangélium oldalán függő Nepomuki Szent János képet pedig a székesfehérvári kármelitáktól kapta a kis kápolna. A tabernákulum fából volt, ebben őrizték egyetlen kelyhüket. A portatilet Berényi Zsigmond pécsi püspök konsekrálta 1742. okt.27-én egyetlen kazuláját. Kapuváry József szerezte be egyetlen harangjukat. A kálvinistáktól vásárolták 1739-ben 32 forintért, 35 fontot nyomott. A harangot a simontornyai zárdából kijáró lelkész benediktálta. A katolikusok lélekszáma 1759-ben 190 volt, a társbirtokosok száma meghaladta a 30-at.
Az 1764. évi vajtai can.vis. szerint, még mindig csak minden harmadik vasárnap van Szentmise Cecén. A Neszményi-féle kápolnára nem sok gondot fordítottak: romos volt úgy, hogy Szentmise közben falrészecskék hulltak a corporáléra. Az istentisztelethez szükségesekről Kapuváry József birtokos gondoskodott. 1778 és 1781. évi vajtai can.vis. idejében a helyzet ugyanaz maradt.
Az új templomról az 1796.évi vajtai can.vis. beszél. De Cece tovább is Vajta filiája. Sajnos a can.vis. az építés megkezdésének időpontját nem említi. kimondott kegyura a templomnak nincs. Az építkezést a Kapuváry Antal veszprémi kanonok, Szent Pantaleonról nevezett c. apát szorgalmazta, és pénzelte édesanyjával: Özv. Kapuváry Józsefnével, szül. Sixti Franciskával. Bár mások is adakoztak a templom építésére.
A felszerelés költségeit részben Kapuváry apátkanonok, részben a templompénztár viselte. A templomot Kapuváry Antal apátkanonok benedikálta a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére. Oltára szabályosan lett felszerelve: volt keresztkútja, szószéke, padjai és sacrariuma kezdettől fogva. Öröklámpáját csak vasár és ünnepnap gyújtották meg. A templom tornyát tartós anyagból építették, a csúcsán kettős kereszttel. Kapuváry apát állítatta és életében ő maga gondoztatta a Nepomuki Szent János szobrot a Sárvíz felett.
Egres: Ősi hely, átkelő révvel. Az 133-tól 35 évi pápai adójegyzék szerint Egres papja: István 40 kis pénzt 6 pensat fizetett pápai tized fejében.
Egres mellett feküdt északra Fáncs, szintén besnyő telep, 1324-ben a veszprémi püspök birtoka. 1391. évi okl. szerint temploma van a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére.
Plébánosaink lelkészeink 1920-tól
|
|
|
Sándy János
(1884-1944)
Cecei lelkész:
1920-1927 |
Stermeczky Vince
(1881-1945)
Cecei lelkész:
1927-1942 |
dr. Tétény Gyula
(1913-?)
Cecei lelkész:
1942-1948 |
|
|
|
Dr. Varga János
(1910-1971)
Cecei lelkész:
1948-1949
plébános: 1949-1952 |
Horváth Kálmán
(1915-1975)
Cecei plébános
1952-1954 |
Kovács Géza
(1910-1968)
Cecei plébános:
1954 |
|
|
|
Debreczeni László
(1925-1993)
Cecei adminisztrátor:
1954 |
Brajnovits Ferenc
(1926-)
Cecei adminisztrátor:
1954 |
Horváth László
(1920-2005)
Cecei adminisztrátor:
1954-1958
plébános: 1958-2002 |
|
|
|
Radnics Zoltán
(1970-)
Cecei adminisztrátor:
2002
plébános: 2003-2004
|
Ott József
(1934-)
Cecei plébános:
2004-2005
|
Tornyai Gábor
(1974-)
Cecei plébános:
2005-2007 |
|
|
|
Kallós Péter
(1979-)
Cecei plébános:
2007-2014 |
Helter István
(1951-)
Cecei plébános:
2014- |
|
Részletes adatok letölthetők itt. |
